„Vírusvédelem” változatai közötti eltérés
| 4. sor: | 4. sor: | ||
== Vírusok és egyéb malware-k == | == Vírusok és egyéb malware-k == | ||
| − | [[Fájl:bontchev.jpg|thumb|300px| | + | [[Fájl:bontchev.jpg|thumb|300px|Az öreg megmondta.]] |
A számítógépes '''vírus''' olyan program, amely saját másolatait helyezi el más, végrehajtható programokban vagy dokumentumokban. Többnyire rosszindulatú, más állományokat használhatatlanná, sőt teljesen tönkre is tehet. A vírusvédelem kifejezés megtévesztő lehet, ezért tisztáznunk kell, hogy a számítógépes vírusvédelem nem csak a vírusokra terjed ki, törekszik a védelem kiépítésére más '''malware-k''' ellen is. | A számítógépes '''vírus''' olyan program, amely saját másolatait helyezi el más, végrehajtható programokban vagy dokumentumokban. Többnyire rosszindulatú, más állományokat használhatatlanná, sőt teljesen tönkre is tehet. A vírusvédelem kifejezés megtévesztő lehet, ezért tisztáznunk kell, hogy a számítógépes vírusvédelem nem csak a vírusokra terjed ki, törekszik a védelem kiépítésére más '''malware-k''' ellen is. | ||
A lap 2013. december 29., 15:43-kori változata
A vírusvédelem a számítógépes kártevők elleni védelem témakörébe tartozó, legkevésbé elhanyagolható intézkedések sorozata.
Vírusok és egyéb malware-k
A számítógépes vírus olyan program, amely saját másolatait helyezi el más, végrehajtható programokban vagy dokumentumokban. Többnyire rosszindulatú, más állományokat használhatatlanná, sőt teljesen tönkre is tehet. A vírusvédelem kifejezés megtévesztő lehet, ezért tisztáznunk kell, hogy a számítógépes vírusvédelem nem csak a vírusokra terjed ki, törekszik a védelem kiépítésére más malware-k ellen is.
Az angol malware kifejezés az angol malicious software (rosszindulatú szoftver) összevonásából kialakított mozaikszó. Mint ilyen, a rosszindulatú számítógépes programok összefoglaló neve. Ide tartoznak az előbb említett vírusok, férgek (worm), kémprogramok (spyware), agresszív reklámprogramok (adware), a rendszerben láthatatlanul megbúvó, egy támadónak emelt jogokat biztosító eszközök (rootkit). A számítógépes kártevő programok mennyisége folyamatosan növekszik, és időről időre új típusok terjednek el.
A vírusok manapság jellemzően pendrive vagy e-mail segítségével terjednek, az internetes böngészés mellett, ez általában az elhanyagolt prevenciós tevékenység illetve a felhasználó ostobaságának következménye.
Védelem
Az ellenük való védekezés a köznyelvben vírusirtó programnak nevezett szoftverekkel történik. A vírusirtó vagy antivírus program a számítástechnikában egy szoftveres vagy hardveres architektúra, amelynek célja annak biztosítása, hogy a hálózatba vagy egy adott számítógépbe ne juthasson be olyan állomány, mely károkozást, illetéktelen adatgyűjtést vagy bármely, a felhasználó által nem engedélyezett műveletet hajt végre.
A vírusirtó szoftverek két alapelven működnek. Az első az úgynevezett reaktív védelem, ami az úgynevezett vírusdefiníciós adatbázison alapszik. Ebben az esetben a vírusirtó szoftver egy adatbázisból azonosítja a kártevőket. Az adatbázist a vírusirtó szoftver gyártója rendszeresen frissíti, a frissítéseket a legtöbb vírusirtó szoftver automatikusan letölti az internetről.
A második – és napjainkban egyre fontosabb – védelmi módszer az úgynevezett heurisztikus vírusvédelem. Ebben az esetben a vírusirtó a beépített analizáló algoritmusok (mesterséges intelligencia) segítségével azonosítja a vírusokat. A módszer azért nagyon fontos, mert sokszor több nap telik el egy új vírus megjelenésétől addig, amíg a vírusirtó program gyártója az ellenszert elkészíti, és beépíti a vírusdefiníciós adatbázisba. A vírusirtó szoftvernek ilyenkor frissítenie kell magát az internetről, és csak ezután nyújt védelmet az új vírusok ellen.
A heurisztikus módszereket is alkalmazó modern vírusirtók viszont addig is védelmet nyújtanak a legtöbb kártevő ellen, amíg az ellenszer elkészül.
Ezek a modern vírusirtók kombinálják tehát a hagyományos (vírusdefiníciós adatbázison alapuló) védelmet a modern heurisztikus védelemmel, és így nagyobb biztonságot adnak a felhasználóknak.
